5-25 lóerőt ígért fillérekért a tuning-chip eladója. Teljesítménymérő padon ellenőriztük szavahihetőségét.
A csiptuning legegyszerűbb formája, amikor valamely jeladó mért értékét meghamisítva továbbítjuk a motorvezérlő elektronikának. Kipróbáltuk, mit ér a legprimitívebb módszer.
Bő egy ezres volt postaköltséggel együtt az egyébként kb. 3 Ft-os ellenállás.
A hülyének is megérte
Ha eltekintünk a teljesítményalapú adózás és biztosítás jogi csapdáitól, bizony mindenki gondolt már arra, milyen jól is jönne pár extra lovacska. Bizony én is meglepődtem, amikor egy angliai internetes árverésen plusz 5-25 lóerőt ígértek a mitagadás elég vérszegény 1,2-es Fiat 500-ashoz az egyszerű csippel, amelynek az ára egy penny híján egy angol font volt! A leírásból kiderült, a saját kezűleg percek alatt beszerelhető apró csip befolyásolja a motorvezérlő elektronikát, és így minden hátrányos változás nélkül növeli meg a motor teljesítményét. Ez már döfi! Ha van, aki hisz az örökmozgóban, akkor miért ne lehetne hinni a semmiből (azaz nulla plusz benzinből) többletmunkát előállító csodában? Meg ugye a dilettáns digó mérnökök is direkt kihagytak pár lóerőt a motorból, amit majd mi most trükkösen jól visszacsempészünk? Egy angol fontból?! Tudom, marhaság az egész, de az emberek százával vették ettől az eladótól a csodacsipeket, és másutt is találkoztunk már az elektronikát átverő kütyükkel, így kíváncsiságból én is megrendeltem a varázsmorzsát.
Minden, csak nem erős az 1,2-es motorral a fiat 500
Egy hét múlva meg is érkezett a boríték, benne egy – na nee, ezt nem hiszem el! – három forint értékű ellenállással. A mellékelt A4-es lapról megtudtam, a beszívott levegő hőmérsékletét mérő szenzor helyére kell bekötnöm az ellenállást, és már bent is vannak a motorban az instant plusz lóerők. Nyilván a nagy ellenállás jóval hidegebb, tehát több oxigént tartalmazó levegőt fog jelezni a vezérlőelektronikának, aki ezért több benzin befecskendezésére fog parancsot adni, az eltúlzott dúsítást viszont nyilván megakadályozza a lambdaszonda. Ez lehet a plusz teljesítmény többletfogyasztás nélkül elmélete. Hmmm. Jöjjön inkább a gyakorlati próba, irány az Istvánko Bosch szerviz teljesítménymérő padja!
Károly főnök eleve (finoman szólva) fenntartással kezeli az ilyesféle vajákolásokat, azért engedi játszani a féleszű újságírót… Tapasztalt szerelője, Tamás mosolya is fülig szalad a csodacsipünk láttán, gyorsan elmeséli a saját Lacettijén végzett kísérleteinek eredményeit, aztán elő a műszerekkel és a dokumentációkkal. Első akadály, hogy a Fiat szívócsövén kombinált nyomás/hőmérséklet jeladó van, így a „lehúzom a csatlakozót, bekötöm a cuccot és kész” dolog máris ugrott, hiszen a nyomásmérő kedvéért mindenképpen vissza kell dugni a négy érintkezős stekkert. Tamás gondolkodik, forraszt, negyed óra múlva kész a cajg, újabb tíz perc múlva már a teljesítménymérő padon várja az erőpróbát az 500-as.
Fityó rögzítve a teljesítménymérő padon, jeladók és OBD csatlakoztatva,
kezdődhet a szeánsz
Először gyári állapotban mérünk, az ős-nyolcszelepes kis motor vonalra hozza a hivatalos adat szerinti teljesítményt. Tamás újra a motorházfedél alá bújik, beköti a csodakütyüt, beindítja a szélgépet, beül, indít, gázt ad, a monitoron fordulnak a mutatók, emelkednek a grafikonok – és az izgalomszint, mit is csinál a becsapott elektronika? Óráknak tűnik, amíg a negyedikben 173-ra felpörgetett kerekek lelassulnak, amíg végre Tamás a monitorhoz lép, és kihirdeti az ítéletet: vesztettünk.
Meg is van az ígért pár lóerő, de nem pluszban! Jó hét lóerővel kevesebbet tudott a motor 6000-es fordulatnál, miközben a teljes fordulatszám-tartományban úgy tíz százalékkal csökkent a nyomaték. A grafikonokon a nyomatékgörbe „recés”, mutatva, a megbolondított számítógép hogyan próbálta kínjában ide-oda tologatni az értékeket. A fedélzeti elektronika tárolóját kiolvasva azután megértettük mi is történt valójában: a jeladó legnagyobb ellenállása 16 kOhm, a helyére illesztett ellenállás ennél nagyságrenddel nagyobb, közel 500 kohmos!
Nem sikerült becsapni a motorvezérlő elektronikát, hibának tekintette az
ellenállásunk által küldött adatot, és helyette egy átlagos értékkel számolt
Ekkora eltérés már nem becsapta a komputert, hanem gyanút ébresztett benne, pontosabban az irreális adat miatt ezt a bemenő jelet figyelmen kívül hagyta, helyette egy középértékkel számolt. Mivel a beszívott levegő hőmérséklete nem alapadat, hanem korrekciós tényező, ezért nem „tiltott le” azonnal az elektronika, csupán hibajellel a szervizbe tessékelt, de a motor azért működött. Viszont működése nem volt ideális, nem volt tökéletes az égés, ennek következménye sok rossz mért érték.
Érzésre persze elevenebb lett az autó mozgása, pontosan annyival, mint amennyivel friss olajjal csendesebb a motor, korrigált guminyomással precízebb a kormányzás - egyes vélemények szerint még kocsimosás után is jobban gyorsul az autó… Valójában persze nyilván mélyebbre nyomtam a gázpedált (sajnos ezt nem tudtuk mérni), egyébként is, városi forgalomban kevésbé érezhető egy motor ereje, inkább megpakolt kocsival az autópálya-emelkedőn lenne nyilvánvaló a pacik hiánya. De a mérés eredményére tekintettel, és a nyilvánvalóan küszködő motorra semmi értelme nem volt hosszasabb úti tesztelésnek, úgyhogy a csodakütyü azonnal ki is repült a motorházból, most a fiókom alján figyel, és onnan emlékeztet a dilettáns, szakszerűtlen beavatkozások eredményére!
Fölül a teljesítmények, alul a nyomatékok görbéi. Látványos a csökkenés
Kiss ferenc. A cikk eredeti webhelye: autonavigator.hu
